épitészet
 
almenü

A leggyakoribb kérdések és válaszokMennyi a szalma élettartama?

A szalma lebomlása
Ez konkrétan a nedvességtartalmától függ. Még nagy nedveségtartalmú helyen, például földbe ásva is kell egy év a lebomlásához, a rizsszalmának magas szilikáttartalma miatt pedig még ennek is a duplája. Kellően alacsony (max. 18-20 %) nedvességtartalmú szalma azonban lényegében korlátlan ideig fennmarad károsodás nélkül. Az eddigi legrégebbi ép szalmaszálak egyiptomi sírokból kerültek elő, és többbezer évesek. Kellően gondos tervezéssel és kivitelezéssel pedig biztosítani lehet a megfelelően alacsony nedvességtartalmat a falon belül.


Mennyivel jobb hőszigetelő a bála a tőbbi építőanyagnál?

Hőszigetelés
Ez a táblázat a leggyakoribb fal anyagok fajlagos hővezetését, a belőlük készülő falak tipikus vastagságát, és az ezekből kiszámítható tipikus hőellenállást és hővezetést tartalmazza:

anyag: lambda:
(W/mK) vastagság:
(m) U-érték:
(m^2K/W) k-érték:
(W/m^2K)
beton: 1,5 0,15 0,09 11.1
tömör tégla: 0,7 0,38 0,54 1.8
tömör vályog: 0,9 0,5 0,55 1.8
lyukas tégla: 0,4 0,38 0,95 1.1
könnyűvályog: 0,2 0,3 1,50 0.66
szalmabála: 0,05 0,5 10,00 0.1

A kész fal k értékén még valamennyit javít vakolat, vagy esetleges egyéb burkolat, de lényegében nem vátoztat azon a tényen, hogy extra és igen költséges hőszigetelési technikák alkalmazása nélkül a szalmafal 100-szor jobb a tipikus betonpanelnél, és 10-20-szor a tipikus téglafalnál.

Sőt, a drága és energiaigényes kőgyapot és műanyaghab hőszigeteléssel feljavított tégla, vagy betonfalak is csak megközelíteni tudják a szalmafal természetes hőszigetelését.


Mennyire jó hőszigetelő a szalmabála?

Hőszigetelés
A fekvő szalmabála lambda értéke 0.055-0.065, vastagságát ismerve az U értéke 8-11, a k értéke 0.09-0.12, az R értéke 47-64. Az élére állított bála lambda értéke 0.045-0.05, vastagságát ismerve az U értéke 6-8, a k értéke 0.12-0.16, az R értéke 35-47. A lambda értékek eltérése abból adódik, hogy a fekvő bálában a szalmaszálak és a köztük lévő kicsiny légcsatornák pontosan összekötik a külső teret a belsővel, míg az élén álló bála szalmaszálai merőlegesek a hő terjedési irányára.


Mi a kapcsolat az SI U, és k értéke valamint az amerikai irodalom R értéke között?

Hőszigetelés
Az U és az R számításának módja azonos, csak a felhasznált mértékegységek különböznek. Joule helyett BTU, ami kb 1055 J, m helyett láb, ami kb 0.3 m , Kelvin fok helyett Fahrenheit, ami kb 0.55 K, és másodperc helyett óra, ami 3600 s. így a váltószám U és R közt:

1 m^2sK/J = 5.84 ft^2hF/BTU

A k érték az U reciproka, vagyis az ismert vastagságú és anyagú szerkezet hővezetése és annál jobb, minél kisebb.


Mi a hőellenállás?

Hőszigetelés
A fajlagos hővezetési képesség reciprokából és vastagságból kapott szorzat adja egy konkrét szerkezet hőellenállását, SI mértékegysége: m^2sK/J, vagy m^2K/W jele U. Minél nagyobb ez az U érték, annál jobb hőszigetelő a szerkezet.


Hogyan vásároljunk szalmabálát?
Milyen a jó bála?


A következő alapelveket kell szem előtt tartani szalmabála vásárlásakor:
Közvetlenül betakarítás után érdemes szalmát vásárolni, hiszen ekkor nagy mennyiségben kapható, éppen ezért olcsó. Az építésre szánt bálákat a felhasználásig száraz helyen tároljuk.
Magyarországon szalmabálát legegyszerűbben közvetlenül a gazdálkodóktól vásárolhatunk. Ennek az az előnye is megvan, hogy így külön megkérhetjük a nekünk megfelelő tömörségű bálák készítésére.
Mivel a bála olcsó, és nagy térfogatú, nem éri meg 10-20 km-nél messzebbről szállítani, és ilyen távolságon belül szerencsére az ország nagy részén el is érhető.
Vastag, hosszú növényi szárakból készült bálákat válasszunk, ezek között kevesebb gabonaszem reked meg.
Soha ne mások elmondásai alapján vásároljunk szalmabálát, vásárláskor minél több bálát célszerű átnézni, és személyesen meggyőződni arról, hogy valóban teljesen szárazak-e. Az átlagos nedvességtartalom nem haladhatja meg a 14%-ot. Ha nincs mérőműszerünk, akkor elég, ha kézzel belenyúlva száraz tapintású és jó illatú.
A legjobb, ha bála hosszúsága kétszer akkora, mint a szélessége. Ez egyszerűbbé teszi a sarkok építkezéskor a kötés kialakítását.
Próbáljunk meg körülbelül azonos méretű bálákat szerezni. Ha a bálák hossza eltér egymástól (ami igen valószínű), célszerű 10 bálát találomra egyenként lemérni és ezek hosszúságának átlagát venni a számításaink alapjául a tervezésnél.

Igényel-e speciális kezelést a bála?

Nem igényel semmiféle vegyszeres kezelést.

Mi tartja össze a bálákat?

Altalában polipropilén madzag, vagy lágy, 1,5-2 mm körüli drót a kötözőanyag. (Sajnos kender, vagy más természetes anyagú kötözőanyaggal egyelőre nincsenek tapasztalataink, de a külföldi irodalom nem javasolja a használatukat.) A kisbálákat 2 helyen, a nagyobbakat 3 vagy több helyen kötik át.

Mennyi nedvesség lehet a bálában?

8-14 % nedvességtartalom a normális, ha jól tárolták és nem érintkezett folyó vízzel, ennyit képes felvenni a levegő páratartalmából. Ennél tartósan jóval magasabb nedvességtartalom rontja a hőszigetelési képességet, és megindulhat a szalmát lebontó mikroorganizmusok szaporodása is.

Milyen sűrű és milyen nehéz egy bála?

110-130 kg/m^3-es sűrűség mellett a bálák már elég szilárdak ahoz, hogy építőanyagnak használjuk őket (természetesen csak akkor, ha ez a sűrűség határérték alatti nedvességtartalom mellett áll fenn.) Ebből a kisbálák tömegére 16-25 kg-ot a nagy és a körbálák tömegére pedig 3-400 kg-ot kapunk.

Öko házak - Szalmaházak

A szalmaház szerkezete

A szalmaház szerkezete

A szalmaház egy régi-új technológia, mely előtt remélhetőleg nagy jövő áll. Ezen épületeknek - lakóházaknak, de kisebb közösségi épületeknek is - számtalan előnyük van. Olcsóságuk elsősorban nem az építkezés során mutatkozik meg, hanem sokkal inkább az üzemeltetés, egész konkrétan a kisebb fűtésigény kapcsán válik nyilvánvalóvá. Mindemellett az időnkénti karbantartási munkálatok költségei is kisebbek, mint egy hagyományos téglaépületé.
Ezeken túl számos más ökológiai szempont szerint is energiatakarékosnak, azaz környezetkímélőnek bizonyult ez a technológia.

A szalmaház eredete

Szalmát időtlen-idők óta használnak az építkezésben: tetőnek, rönkházaknál hézagolásnak, szigetelésnek, vályogháznál adalékanyagnak.
Hogy falazóanyagnak mikor és hol használták először, nem tudjuk. A biztos ismereteink szerint a 19-20. század fordulóján Észak-Amerikában jelent meg ez az építkezési forma, de nehéz elképzelni, hogy korábban ne alkalmazták volna. A legrégebbi, ma is álló szalmaház 1901-ben épült Nebraskában. Ez az adat egyben a technológia tartósságára és időtállóságára is utal. Több, közel hasonló korú épületet megbontottak, és a szalma még "friss", azaz sárga színű, kellemes illatú volt.

Az ökoszemlélet és a szalmaházak reneszánsza

Épülő   szalmaház belülről

Épülő szalmaház belülről

A szalmaépítkezés reneszánsza az 1980-as években kezdődik az "őshazának" számító USA-ban és Kanadában, valamint Franciaországban.
Európában még Írországban, Dániában, Németországban és Ausztriában folynak kísérleti építkezések, de már Moldáviában és Magyarországon is megjelent ez az építkezési forma. A szalmaházak terjedése összefüggésben áll a környezettudatos szemlélet elterjedésével, a fenntartható fejlődés egyre sürgető igényével. Közvetve vagy közvetlenül néhány európai uniós szabályzó is (többek között) a szalmaépítkezés irányába (is) irányt mutat.

A szalma a szükséges mezőgazdasági termelés "magától adódó" mellékterméke, mely csak korlátozottan hasznosítható másként is. A leendő felhasználás helyszínéhez közel "terem", így az építőanyag szállítása lényegesen kisebb környezetterheléssel jár. Helyben élő embereknek ad munkalehetőséget, ami országos, uniós, de akár globális mértékben is fontos szociális szempont. Maga az építkezés is kevesebb energiafelhasználással jár, továbbá az épület kisebb fűtésigénye kapcsán jelentősen csökken a kibocsátott égéstermékek mennyisége. Az épület majdani elbontása is kevesebb energiát igényel, a felhasznált faanyag újrahasznosítható, a vályog a földbe visszaforgatható, a szalma elfűthető, komposztálható.

Jogi háttér

Magyarországon a szalmaház építési technológiája ÉME engedéllyel rendelkezik, mely tulajdonosa a Ceredom Kft. A lakcímke-energiatanúsítványa A, A+.

A technológia

A szalmaház építési technológiája egyszerű: néhány szakmunkát leszámítva több munkafázist sajátkezűleg is elvégezhetünk. Az alapozásra felépítjük a ház favázát, majd a vázat kitöltjük a kötésben felfalazott szalmabálákkal, természetesen kihagyva a nyílászárók helyét. Egyes szalmabálákat természetszerűleg méretre kel szabni, ezt is elvégezhetjük magunk. A falat mindkét oldalán rabichálóval borítjuk, majd több rétegben vályoggal, sárral bevakoljuk. Az épületgépészeti megoldások természetesen a körülményeknek megfelelőek kell hogy legyenek, ezek azonban semmilyen "extra" megoldást nem igényelnek.

A költségek

Az építkezés költségei az adott konkrét viszonyoktól illetve az egyéni igényektől függően lehetnek valamivel olcsóbbak vagy valamivel drágábbak mint egy ugyanolyan hagyományos épületé. Azonban nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy jelen gazdasági viszonyok között nagyjából azonos költségszintről beszélhetünk.

A ház olcsósága elsősorban az üzemeltetés során jelentkezik: például jelentős a fűtésköltség-megtakarítás, valamint lehetőség van alternatív energiaforrások alkalmazására is (szélkerék, napkollektor). Ezen túl a karbantartás költségei is olcsóbbak, már csak annak okán is, hogy gyakorlatilag mindent szakember nélkül, magunk is elvégezhetünk.


Szalmaház vakolása

Szalmaház vakolása

A ház paraméterei

A szalmaház jó szigetelő, minden tekintetben. Kiváló hangszigetelő, a légtér páratartalmát is ideális szinten tartja. Hőszigetelő-képességének köszönhetően fűtésigénye 2-3-szor kisebb, mint egy régebbi hagyományos épületé. A szakszerűen bevakolt szalmafal gyakorlatilag nem tűzveszélyes. A rágcsálóktól és a rovaroktól sem kel tartani, a vakolat őket is távol tartja. Mindemellett a szalma sem a rovarok, sem a rágcsálók számára nem emészthető táplálék, így nem is vonzza őket (szemben például a szénával).

Ellenvélemények

Magyarországon még nem kellően elterjedt technológia, így a piac még idegenkedik tőle, ezért nem biztos, hogy gazdaságosan lehet értékesíteni a megépült ingatlant. Kevés a szakember, kivitelezéssel jelenleg csak egy cég foglalkozik az országban. Mivel a szalmaépületek még újak, ezért a karbantartási tapasztalat is kevés még Magyarországon - bár ezek az ismeretek beszerezhetőek tengerentúli szaklapokból, internetes forrásokból.

foto: tonova.typepad.com, StrawBale.com

___________________________________________________________________________________________________

Vályogház

Olvasóink közül talán nem mindenki tudja, hogy az első felhőkarcolók vályogból épültek, jóval időszámításunk előtt, Jemenben. Aki Szanaa városában jár, ma is láthat ilyen négy-öt emeletes családi házakat.

Mindenütt jelen lévő természetes építőanyagról van szó, a köztudatban mégis ellenérzés uralkodik: vályogház = viskó, szegénység, nyomor. Innen is az ellenérzés. Pedig országunkban a lakosság 25%-a még mindig ilyen házban lakik. Igaz, hogy a régi vályogházak nedvesek (nincs szigetelés), emiatt nem tartják a vakolatot, minden évben újra tapasztandók-meszelendők, a padlók korhadnak, a bútorok penészednek.

Alapozás sincs, így repedeznek, mocorognak. Ugyanakkor a vályogépületek az emberi bőrhöz hasonlóan szellőznek, ezért mikroklímájuk kellemes. Az agyag hőszigetelése jobb a tégláénál, hangszigetelése még inkább, hőtárolása kiváló.

A korszerű föld- és vályogfalak alkalmazásának számos előnye van:
hazánk területének 80%-án földépítésre megfelelő a talaj;
a természetbe visszaforgatható, környezetbarát, helyi felhasználás esetén gazdaságos építőanyag;
egészséges belső klímát teremt. A hagyományos -- és szükséges --, vastag falszerkezet hőtárolása jó, hőfokcsillapítása kedvező, páratechnikai szabályozása kitűnő;
hagyományos kialakításban a szerkezet nem éghető, és akusztikailag is előnyös;
a kivitelezés könnyen elsajátítható, házilagos építkezéseknél kalákában valósítható meg.
A vályognak hátrányai is vannak, de ezek könnyen kiküszöbölhetők.
nedvességre érzékeny, szilárdsága és hőtechnikai jellemzői a víztől erősen romlanak. A megoldás a talajnedvesség elleni szigetelés (ami manapság minden falszerkezethez kötelező), minimum 30 cm-es fagyálló lábazaton. Az eső ellen célszerű nagyobb kiülésű ereszt kialakítani;
a falazat az építés közben -- száradva -- zsugorodik, ülepedik. Ennek idejét a kivitelezéskor be kell számítani (a különböző technikáknál más és más), de kiszáradás után már mérettartó;
a tömör falazóelemekhez viszonyítva kicsi a szilárdsága, de a hagyományos vastagságú (50-65 cm-es) szerkezet, amely hőtechnikai szempontból is kielégítő, földszint-tetőtér beépítéses épületnél statikailag is bőven megfelel. Nagyobb igénybevétel esetén erősítő vázszerkezet alakítható ki, így a földfal kitöltő szerepet kap;
kedvezőtlen a vakolattartása, így vakolaterősítő szerkezetek(nádszövet, rabicháló stb.) használata indokolt.
Ami a vályogból való építkezés gazdaságosságát illeti, amennyiben a házépítés kalákában (házilagosan) és helyi anyagból (sárfal) történik, csak szalma szükséges hozzá, tehát majdnem ingyen van.

Idegen kivitelező esetén, fizetett kubikosokkal a nagy élőmunka-igény miatt a téglafalazás költségére kell számítani (természetesen a tégla ára nélkül), de a vakolaterősítés többletköltségével. Így egy családi ház vonatkozásában 100--300 ezer forint takarítható meg. Ez persze nem nagy összeg a többmilliós beruházáshoz képest.

Akkor mégis, miért éri meg? Legfőképp a már említett előnyei folytán. Természetes "bio" építőanyag, használatával nincs környezetszennyezés. Kitűnő mikroklímájával kellemes életteret ad, plasztikus formálhatósága révén is a tájba simul. A belsőépítészetben is alkalmazható: falfülkék, polcok, padkák, kemencék, sőt fürdőszobák és medencék is kialakíthatók belőle.
Az energiamegtakarítás kettős: egyrészt az építés során, mert a vályogfal felhúzása m3-ként 5--80 kWh energiát igényel (szemben a téglafallal: 500--1000 kWh, illetve a betonnal: 400--500 kWh), másrészt a használat során folyamatosan, mert fűtési energiaigénye fele a másféle lakások szükségletének (ez tapasztalati adat. Huszonkét éve lakom a magam tervezte vályogházban). Tehát megéri: kellemes és használata olcsó.
Csak el kell vetnünk a vályoggal kapcsolatos téveszméket, azt, hogy nem időtálló, hogy évente tapasztani kell, egészségtelen a klímája: ezek a régi, szigetelés nélküli vályogépületek jellemzői. A korszerű föld- és sárfalak -- szakszerű kivitelezéssel -- kizárólag a vályog előnyeit juttatják érvényre.
Nagy Balázs, tervező

Új építésű vályogházak

Új vályogházak kizárólag a vályogtégla eljárással épülnek. A megfelelően szigetelt, korszerű alapozásra hagyományosan épülnek fel a vályogfalak. A boltívek, áthidalók, kémények azonban téglából, vagy más korszerű építőanyagból készülnek. Amennyiben sor kerül a falak szigetelésére, azt mindenféleképpen porózus szigetelőanyaggal kell elvégezni, hogy a fal kellően szellőzhessen. Részletesebb leírás a Favázas könnyűvályog cikkben olvasható.

A vályog előnyei és hátrányai

A vályog kellő odafigyeléssel megépítve és karbantartva rendkívül tartós építőanyag. Ha helyben vagy közelben előállítható, kétségkívül olcsó is. Ez által többszörösen is környezetbarát: sem az előállítással, sem a szállítással nem terheljük a környezetet, mint ahogy elbontás után is visszaforgatható a természetbe. Hátránya, hogy nem bírja a vizet és a nedvességet, ez azonban a megfelelő technológia alkalmazásával kellő körültekintéssel kiküszöbölhető.
Köztudottan jó hőszigetelő, de sokan úgy tartják, hogy a mai kor elvárásai szerint már nem számít annak. Ez nagyobb falvastagsággal, vagy a könnyűvályog technológiával megoldható. Ami - jelenleg még - kétségtelenül hátrány: a piaci megítélés. Mivel sokan idegenkednek tőle, ezért míg például egy 25 M forintos, új téglaépületet árán el lehet adni, addig egy 25 M forintos, új építésű vályogház csak áron alul kel el. Befektetésnek jelenleg tehát nem ajánlott a vályogház.

Ellenvélemények

A vályogházzal kapcsolatban leggyakoribb ellenvéleményként az fogalmazódik meg, hogy nem vízálló. Bár szakszerű szigeteléssel, megfelelően kialakított tetőszerkezettel, rendszeres karbantartással mindez a gyakorlatban nem szabad hogy hátrányként jelentkezzen; ennek ellenére sokak tudatában ez a vélemény él. Éppen emiatt a - tömeges - vélekedés miatt a vályogházak piaci megítélése rossz, így befektetésnek nem alkalmasak.

A könnyűvályog technológia német fejlesztés, mely abból célból született meg, hogy a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb legyen. A könnyűvályog összetételében különbözik a másiktól: kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Ez természetesen a vályogtégla többi paraméterét is megváltoztatja: súlyra könnyebb, de teherbíró képessége kevesebb. Ezért csak kitöltőelemként, és nem teher-hordozó falként lehet alkalmazni. A ház súlyát annak fa vázszerkezete hordozza.

Könnyűvályog - kíváló hőszigetelő

A könnyűvályog helyben gyártott építőanyag, ugyanúgy mint a hagyományos vályog. Hőszigetelési tulajdonságai olyan jók, hogy semmilyen további szigetelést nem igényel - még a legszigorúbb elvárások alapján sem. Ezért - ahol erre alkalmasak a talajviszonyok - ismét kezdik felfedezni. Egy 45-50 cm vastag két oldalon vakolt könnyűvályog fal k (U) értéke 0,3 körüli.

Alapozás

Könnyűvályog házbelső

Könnyűvályog házbelső

A favázas könnyűvályog ház alapozása sávalappal történik. Természetesen az alapozásnál figyelembe kell venni mind a faváz, mind a vályogfal támasztotta kívánalmakat. A vályogfal eleve szélesebb, minta téglafal, de fontos, hogy az alap a leendő falnál mindkét oldalon 5 cm-rel szélesebb legyen. Ezután következik a szigetelés, melyet gondosan kell elvégezni, nehogy alulról nedvességet kaphasson a vályog.

A faváz

Ezután következik a faszerkezet megépítése. Legalább a fal faváz szerkezetét meg kell építeni, de célszerű rögtön a tetőszerkezetet is megcsinálni. Sőt, ha a tető azonnal cserép alá is kerül, nem fenyegeti az építkezést egy váratlan eső veszélye, így némileg az időjárástól függetlenné válik az építkezés. A szerkezetet kialakíthatjuk úgy is, hogy a nyílászárókat a faszerkezethez (is) rögzítjük. A faanyagot a szokásos módon kezeljük. Az oszlopok lábánál ellenőrizzük és kiegészítjük a szigetelést.

A falazás, vakolás

A könnyűvályog fal készülhet monolitikusan, vagy vályogtéglából. Utóbbi előnye, hogy kisebb lesz a fal száradásból adódó zsugorodása. A vályogtéglát is helyben készítjük. A falat téglamérettől függően, de legalább másfél téglányi szélességben falazzák. A vályogtéglákat természetesen kötésben kell elhelyezni. A nyílászárók feletti boltívet, áthidalót általában korszerű építőanyagokból építik, de - országonként eltérő szabályzástól függően - vályogból is kialakítható. A vakoláshoz hagyományosan pelyvás agyagot használtak két-három rétegben: előbb durvábbat, majd a végén a hígabb simítóréteget. Új építésű házaknál általában a mészhabarcs szokásos, de kaphatók zsákolt vályogvakolatok is, melyeket gépi felszórásra is alkalmasak. Cement tartalmú vakolat használata tilos. A festés hagyományos anyaga a mész, mely több - legalább három - rétegben kerül fel. Enyvtartalmú festék használata nem megengedett.

Tető, födém

Attól függően, hogy a falazás előtt meddig jutottunk, befejezzük a tetőt és a födémet. Elvileg modern megoldást is lehet választani, de vályogházhoz a hagyományos megoldás a stílszerű. Választhatunk a gerendafödém, deszkafödém, sárlécfödém és még számtalan hagyományos, népi építészetből ismert megoldás között. Hézagoláshoz, vagy akár a teljes felületen használhatunk könnyűvályogot, utóbbi esetben ez jelentősen növeli a hőszigetelést. A födémet akár alulról is vakolhatjuk vályoggal.


Hagyományos német könnyűvályog

Hagyományos német könnyűvályog

Épületgépészet

A hagyományos népi megoldások közismertek, de modern fűtőrendszereket is alkalmazhatunk vályogházban. A padlófűtés kifejezetten előnyös, de alkalmazható másfajta központi fűtés is. A vizesblokknál ügyelni kell, hogy a falak a használat során ne vizesedjenek, ezért ajánlott 10 cm-es válaszfaltéglából vendégfalat építeni, ez a megszokott módon burkolható, csempézhető és benne a vízvezetékek elvezethetők.

Előnyös hatások az emberi szervezetre

Figyelemre méltó a vályog, könnyűvályog nedvességszabályozó képessége. Negyvenszer több nedvességet tud felvenni, és a levegőbe leadni, mint az égetett tégla. Az emberi szervezet számára legideálisabb páratartalmat biztosítja ez által, kisebb a kockázata a megbetegedéseknek, és gyorsabb a gyógyulás is.

A kiegyenlített páraszabályozásnak köszönhetően megakadályozza a penészképződést, megköti a levegőből a vízgőzben oldódó káros anyagokat. Kitűnő mikroklímájával kellemes életteret ad. Alkalmazható a belsőépítészetben is, polcok, padkák, falfülkék, kemencék alakíthatók ki belőle. A vályog nem éghető, a kivitelezés könnyen elsajátítható, házilagos építkezéseknél saját erővel kalákában megvalósítható.

A könnyűvályog hátrányai

Vályogház   enteriőr

Vályogház enteriőr

Az előnyök mellett szólni kell a hátrányokról is. A könnyű vályog érzékeny a nedvességre, ezért védeni kell a talaj felől felszivárgó nedvesség ellen (ezt egyébként más építőanyagoknál is ugyanígy meg kell tenni). Még hatékonyabb a védekezés, ha kiemeljük a házat a talaj fölé egy 25 cm-s zsalukő vagy beton lábazattal.

Csapóeső ellen a szokásosnál nagyobb kinyúlású tetővel védekezhetünk. A falazat építés után (a technológiától függően) száradás közben zsugorodik, ülepedik, megrepedezhet. Ezért a száradási időt figyelembe kell venni.

Mechanikai szilárdsága kisebb a korszerű falazóblokkhoz képest, azért az 50-60 cm vastagságú fallal maximum földszint+tetőtér-beépítéses épület építhető. Viszonylag rossz a vakolattartása, ezért vakolaterősítő rabitzháló, nádszövet használata ajánlott.

Építési költségekben csak akkor jelentkezik megtakarítás, ha házilagosan készül a falazat, egyébként hasonló árral számolhatunk mint a hagyományos tégla épületek esetében.

foto: foek.hu, belsoudvar.hu, riport.hu

___________________________________________________________________________________________________

Rönkház

A rönkházaknak több fajtája létezik. Fő különbség a felhasznált fa fajtájában rejlik. Cédrusokból, fenyőből és tölgyből is építenek rönkházakat.
A cédrusokat jellegzetes illatuk miatt kedvelik. Nagyon jól ellenáll a szuvasodásnak, száradáskor csak egészen minimálisan zsugorodik és rendkívül jól megmunkálható.
A fenyő rönkjei formájuk és szilárdságuk miatt tökéletesen alkalmasak a házépítésre. Puha fa lévén szintén nagyon könnyen megmunkálható. Az egyenes, hosszú rönkök rendkívül esztétikusan hatnak. Pozitív tulajdonságai közül meg kell említeni, hogy száradáskor alig vetemednek, és nagyon jól szigetelnek.
A kemény fák közül a tölgy a legalkalmasabb a rönkházépítésre. Erezete miatt kedvelik a megrendelők. Jellegzetes tulajdonsága, hogy rendkívül jól ellenáll a korhadásnak.

A rönkök sokféleképpen nézhetnek ki.
Lehetnek teljesen kör keresztmetszetűek, vagy kör keresztmetszetűek alul egy vájattal, melynek szerepe, hogy a felső rönk tökéletesen illeszkedjen az alatta lévőre, ezt ?svéd profilnak? nevezik. A rönkök lehetnek továbbá négyszög, négyzetes vagy trapéz keresztmetszetuek. Népszerű még a fél oldalán lekerekített forma is. Felületük megmunkálását tekintve a legnépszerubb a marógéppel történő teljesen sima felület kialakítása, de előfordul kézi megmunkálású is.

A rönk átmérőjének és hosszának növekedésével nő az ára is. Az átmérőés a hossz általában nem sokban befolyásolják a ház élettartamát. Leginkább esztétikai szempontból fontosak, ezért a vásárlók igen nagy hangsúlyt fektetnek rá. A cégek különböző méretek egészen széles skáláját kínálják. A szakértők megpróbálják abban segíteni vevőiket, hogy a rönkök mérete a házhoz illő legyen.

A ház építése egyszerűnek tűnik. A rönkök egyszerűen egymás tetejére vannak rakva, így alakítva ki a falakat. Ezek a falak viselik a tető súlyát. A rönköket speciális módon úgy képezik ki, hogy szorosan illeszkedjenek egymáshoz. Azt a módot, ahogyan a rönkök egymás tetején elhelyezkednek, nevezik kapcsolatnak, az egymással találkozó felületek pedig a vízszintes érintkező felületek. E felületeknek folyamatos, szorosan illeszkedő kapcsolatot kell biztosítaniuk úgy a szerkezeti stabilitás, mint a víz- és hőszigetelés érdekében. A legfontosabb a nedvességet és a hideget, vagy épp a meleget távol tartani a rönkök közül, s így persze kirekeszteni a házból.
A vízszintes érintkező felületeknek általában kétféle alaptípusa létezik:
Az első esetben a rönk domború felére a fölötte álló homorú része illeszkedik, ezt nevezik svéd kapcsolattípusnak. A rönk felső része domborúra van marva, ezzel egy pontosan azonos méretű konkáv vájatot marnak az alsó részbe. Így a rönkök pontosan illeszkednek egymásba.
A másik a csap és ereszték típusú. Itt minden egyes rönkbe a tetején végighúzódó csapot vágnak, és ezt oly módon munkálják meg, hogy illeszkedjen az eresztékbe, amely a rákerülő rönk alján helyezkedik el. Ez egy kötőelem nélküli rendszer, a csap általában több mint 2,5 cm magas és az ereszték, amelybe illeszkedik ennél valamivel nagyobb, hogy egy kis szigetelő tömítés is helyet kapjon a csap tetején.

A korszerű falsarok kapcsolatok és kapcsolattípusok annyira kimunkáltak és annyira biztosan illeszkednek a rönkök egymáshoz, hogy a rönkház kifűtése kevesebbe kerül, mint az azonos méretű hagyományos tégla épületeké.
A rönkök közötti hézagkitöltés esetében egy világos színű anyagot használnak, ami vízszintesen fut jól láthatóan az egyes elemek között. A hézagkitöltésre felhasznált anyag lehet szigetelő, de csupán esztétikai célból is alkalmazhatjuk, a kettő közötti különbség nem vehetőészre a szemlélő számára. A fejlett szigetelőrendszerek és a korszerű illesztési technológiának köszönhetően a rönkházak tökéletesen huzatmentesek.

A fafelület külső kezelését illetően olyan speciális anyagok kerültek mára forgalomba, amelyek használata révén a fa védve lesz a káros napsugárzásból származó ultraibolya sugárzástól, és vízlepergető hatása is jóval nagyobb lesz. A rönkházra rákerülő lakk nem akadályozza, hogy az alatt a fa lélegezni tudjon, így a benne megragadt nedvességet kiengedje.

Öko házak - Rönkház, gerendaház

Rönkház   romantika

Rönkház romantika

Különösebb tudományos kutatás nélkül is, szinte érezni egy rönkházba lépve, de akár egy ízlésesen berendezett fotórészletet látva, hogy ez más, mint egy hagyományos ház.
A fa kellemes illatának és színének - egy városlakónak furcsa, de mégsem idegen - egyvelege okoz egy határozott OTTHON érzést .

Meleg (a szó szívmelengető értelmében), romantikus, barátságos. A jelzőket még sokáig sorolhatnánk, ha azt szeretnénk megtudni mi az oka, hogy hazánkban is egyre több helyen találkozunk rönk- vagy gerendaházzal.

Rönkház vagy gerendaház?

Végül is mi a különbség két háztípus között? A válasz egész egyszerű: a rönkház kör keresztmetszetű rönkökből épül (kézzel vagy géppel megmunkált), a gerendaház pedig szögletes alakú gerendákból készül.

Rönkház -   mutatós

Egy rönkház is lehet mozgalmas

A faház építésnek sok évszázados hagyományai vannak a skandináv államokban, Kanadában, Egyesült Államokban, Oroszországban, ahol ma is jó állapotban állnak öreg rönkház épületek.
A rönk- és gerendaházak építésének kétségkívül sok előnye van, hiszen egy kész fogadószintre (alap), akár 2 hónap alatt egy kulcsrakész házat kaphatunk. Nincsenek több hetes technológiai szünetek, száradási idők (betonozás, vakolás után). Mindez igaz természetesen minden könnyűszerkezetes házra is, de egy megfelelő, harmonikus környezetbe épített rönkház értékálló befektetés, és igazi éke lehet a tulajdonosának.

Milyen a rönkház hőszigetelése?

Alapvetően a fa hőszigetelési képessége jónak mondható, de ahhoz, hogy igazán jó szigeteléssel bíró falat kapjunk 27-30cm átmérőjű rönkökből kell építeni, ami az építési költségeket alaposan megemeli.
Ha a pénztárcánk ezt nem engedi a ház összesített hőszigetelését javíthatjuk, pl. extrán hőszigetelt nyílászárókkal, zsalugáterrel, a födémre (padlásra) helyezett, a szokásos 10-20 cm ásvány- vagy kőzetgyapot szigetelés helyett 30-40 cm-t használva.
Több gerendaház gyártó kínál hőszigetelt házat, ahol a gerendák között egy kb. 10 cm-es cellulóz vagy kőzetgyapot hőszigetelést helyeznek el, jelentősen növelve a falazat hőszigetelési értékét.

Rönkház régen

Rönkház régen


Drága? Egy minőségi rönkház persze...

Nos, ha egy valódi rönkházat szeretnénk akkor igen, egy rönkház aminek a lassan és hideg éghajlaton nőtt faanyaga Finnországból származik és komoly szakértelemmel és minőségi munkát végző céggel végeztetjük, természetesen nem tud olcsó lenni. De akkor az olyan is...
Vannak köztes megoldások, hiszen fa Erdélyben, Ukrajnában is nő.

Rönkház   fürdőszoba

Rönkház fürdőszoba - egész más mint fehér csempével burkolva

Szárított fából

A fa származási helyén kívül fontos árnövelő, árcsökkentő tényező, hogy szárított fából épül -e a rönkház. A "nedves" fa lényegesen olcsóbb, viszont később elkerülhetetlenek a fa száradásával együtt járó repedések. Nem szárított fa esetén néhol akkora rések is keletkezhetnek a rönkök között, hogy simán át lehet rajtuk látni, ami később már csak nehezen javítható - vagy egyáltalán nem javítható esztétikusan.

Kivel építtessünk?

Ami mindenképp fontos, hogy leinformálható, jó referenciákkal rendelkező kivitelezőt válasszunk, ne csak a m2 ár alapján döntsünk! Ne higgyünk a szemünknek, a megnyerő honlap, szép képek, megnyerő marketing nem minden! A rönkház építés pont az a kategória, ahol nagyon sok múlik a kivitelezőn, életünk munkája mehet kárba egy rossz döntéssel! Informálja le a céget, hogy mióta van bejegyezve, próbáljon meg referenciákat megnézni. Egy marára valamit is adó cég készít legalább egy kisebb mintaházat, ahol élőben megnézhetjük a technológiát. Javasoljuk, hogy csak olyan kivitelezőt válasszon, akinek a saját nevére szóló ÉME engedélye van a megépítendő szerkezetre! Ez garantálja csak, hogy egy jól átgondolt, működő, kipróbált szerkezettel fog megépülni a házunk!

Ezért a kellemetlen esetek elkerülése érdekében jó előre kérdezzünk rá, hogy rendelkezik -e ÉME-engedéllyel a szerkezetük, hiszen több helyen is kérhetik, ha máskor nem is akkor a banknál és a használatbavételi engedélyhez. Amennyiben a szerkezet nem rendelkezik ÉME engedéllyel, úgy a használatbavételi engedély megadását megtagadhatják, ami sok kellemetlenséggel járhat!

Mire kell még odafigyelni?

Rönkház: kevés bútor is elég

Rönkház: kevés bútor is elég

A rönkház építésnél is ugyanazok az alapelvek érvényesek mint minden házépítésnél:

Kössünk írásos szerződést a kivitelezővel, kötbérrel, határidővel.
(Higgyék el, hogy ez nem kellemetlen, az a kellemetlen, ha nem épül meg időben a ház, és még fél év elteltével is rohangászhatnak a kivitelezők után!)

Az építési szerződés legyen minél részletesebb, minden részletre kitérő!
Később komoly elszámolási viták adódhatnak abból, hogy pl. a ház körüli járda szerepelt -e a vállalási árban vagy nem!

Nézzünk körül alaposan a piacon!
Ne válasszuk a legolcsóbb ajánlatot, de nem feltétlenül a legdrágábba legjobb!

Nézzünk meg több referencia házat.
Ha kell, utazzunk el az ország másik részébe megnézni egy referencia házat, ne azon az egy napon múljon az építkezésünk sikere! A legtöbb kivitelező országosan vállal gerendaház, rönkház építést!

___________________________________________________________________________________________________

HOMOKZSÁKHÁZ,DOMBHÁZ

Egy mai dombház

Egy mai dombház

A dombházak a modern ember természet utáni vágyát testesítik meg, és a posztmodern építészet egyik markáns irányzatát képviselik. Persze nincs új a nap alatt.

Egy dombház láttán kinek ne jutnának eszébe az ezeréves - vagy sokkal régebbi - múltra visszatekintő gyepesített tetejű, félig vagy teljesen a földbe vájt házak, ólak, istállók amilyeneket például Izlandon látni szép számban. De a domboldalba vájt barlanglakások, melyek még nagyobb múltra tekintenek vissza, külsőleg tán még jobban is hasonlítanak a 20-21-ik századi épített dombházakra.

Zöld felületek

Hagyományos   izlandi dombház

Hagyományos izlandi dombház

A dombházak legjellemzőbb közös vonása, hogy föld fedi őket, melyben gondosan ápolt növényzet tenyészik, és mely növényzet nem csak hangulatában, látványában, de sokszor fizikai valóságában is összeolvad a környező kerttel. "Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet" - tartja a mondás. Ezt tekinthetjük akár a dombházak mottójának is, hiszen építtetőit, lakóit és természetesen építőit összeköti a természet szeretete és tisztelete. De talán ez az egyetlen közös bennük, hiszen néhány létező, de korántsem általános és kötelező érvényű tendenciától eltekintve, az egymástól eltérő, sőt egymásnak sokszor ellentmondó egyéni megoldások széles tárházával találkozunk.

A dombházak elhelyezkedése

Ahány lanka, annyiféle terepadottság, mely a megrendelő igényeivel találkozva a dombházak végtelen számú variációját adja ki. (Persze ilyen sok dombház azért még nem épült.) Domboldali dombházak között a legszembeötlőbb különbségek abból adódnak, hogy mennyire nyúlik be az épület a föld alá, egybeolvadva a tájjal; vagy inkább a "felszínen maradva", a tájat mintegy ellenpontozva teremti meg a harmóniát. De a síkvidékre épített dombházak közt is nagy különbségek vannak.

Általában a viszonylag nagy területre, a telek közepére, minél távolabb az esetleges szomszédoktól építik fel a házat. Van példa azonban arra is, hogy több földház épült meglehetősen közel egymáshoz. Ismerünk olyan példákat is - főleg Ausztráliában -, hogy teljesen sík vidéken az egész lakás a föld alatt helyezkedik el, felszíni része az "épületnek" a lejárat kiképzését leszámítva nincs is. Ezeket persze furcsa lenne dombházaknak hívni, de valahogy mégiscsak ebbe a családba tatoznak.

Térelosztás

A fentiekből következik, hogy a dombházak formavilága, térelosztása, helységbeosztása rendkívül változatos. Egy tendencia azonban szinte az összesre jellemző: a centrális elrendezés. De sietve hozzáteszem, hogy azért vannak teljesen amorf alaprajzú dombházak is. A centrális elrendezés számtalan módon valósulhat meg. A központi - "nappali" - helységre többféle módon fűződhetnek fel a kiszolgáló helységek, a konyha, a fürdő, a hálók stb.

Sokan kerülik a geometrikus formákat: a falak, folyosók szeszélyesen íveltek, mintha egy vízmosta barlangot idéznének meg. Más esetben a geometria fontos térszervező elem: a kör alaprajz, félgömb-kupola és a szabályosabb íveket követő falak dominálnak, az egyenes vonalak viszont nem, vagy csak minimális mértékben jelennek meg. Megint más esetben viszont éppen az egyenes vonalaknak nagy a szerepe, a szabályos sokszögeknek, elsősorban a nyolcszögnek és a hatszögnek. Léteznek egyenlő szárú kereszt alaprajzú dombházak is.

A dombházak technológiája

Az alkalmazott technológia legalább annyira változatos, mint a formavilág. Gyakori, hogy a héjszerkezetet vasbetonból alakítják ki. Erre kerül rá egy víz- és hőszigetelő réteg (bár ezt többen nem tartják szükségesnek), majd a föld 50-80 vagy akár 100 cm vastagságban. A függőleges tartó- és válaszfalak, felső világítók, egyéb nyílászárók a hagyományos módon készülnek. Mások jobban szeretik a természetesebb anyagokat, a terméskövet, esetleg a rusztikusabb bontott téglát, és a betont csak a legszükségesebb helyeken használnak. Vannak akik bioházat építenek, és minden modern építőanyagot mellőznek. Egyes dombházakban főszerepet kap a fa is, mint építőanyag.


Barlanglakások - a dombházak őse

Barlanglakások - a dombházak őse

A dombházak előnyei

Az esztétikus megjelenés önmagában behozhatatlan előny, és ha ez egy szerencsés beosztással, jó lakhatósággal párosul, akkor nem is kéne tovább tárgyalni a témát. De azért vizsgáljuk meg az ügyet a zsebünk felől is!

A dombház építése többé-kevésbé annyiba kerül, mint egy azonos méretű hagyományos épületé. Az üzemeltetése, fenntartása viszont lényegesen gazdaságosabb annál. A földház téli, belső hőmérséklete fűtés nélkül sem süllyed 12-13 C alá, míg egy hagyományos épület lassan, de biztosan közelíti a kinti hőmérsékletet. Így amíg hagyományos ház fűtésének folyamatosan a kinti hőmérséklettel kell versenyezni, addig a dombháznak 12-13 fokról indulva csak 10 fokot kell kipótolni az ideális hőmérséklethez, ez óriási előny.

Ugyanakkor a dombház nyáron sem melegszik 22-23 fok fölé, így sem klímát, sem ventilátorokat nem kell üzemeltetni. A világítás is gazdaságosabb, mert a kupolás világítók fénycsapdaként működnek, jobban hasznosítják a fényt, mint a síkablakok, ezáltal szürkületkor később kell villanyt kapcsolni egy dombházban, mint egy hagyományosban. Összességében a fűtésre és világításra a dombház a hagyományos ház fogyasztásának mindössze csak kb. 60%-át használja el. Ha ezt alternatív, megújuló energiaforrásokkal (hőszivattyú, napelem, napkollektor, szélkerék) is kiegészítjük, ez a mennyiség tovább csökkenthető.

A dombházak hátránya

Ahány dombház, annyi a szokványostól eltérő, egyedi műszaki megoldás. Így a különböző hatósági engedélyek beszerzése esetleg kevésbé olajozottan történik, mintegy hagyományos háznál. Vannak ugyan jó nevű tervezőirodák, akik a dombházakra szakosodtak, de más tervezők nem biztos hogy szívesen vállalnak el egy ilyen munkát. A kivitelezésénél fokozottan oda kell figyelni, hogy minden munkafázis szakszerűen nagy pontossággal történjen.

foto: Flickr, wikipedia, magyarepitomuveszet.mm-art.hu

 


 

energia

építészet

gazdálkodás

kreatív hulladék hasznosítá

     

 

     
  sensiTV © 2012 egészség | öko | művészet | olvasnivaló | képzések | programok | linkek | támogatók | rólunk | kapcsolat